Már nem tegnap volt, hogy kis Gusztit megpakoltuk és végleg hazaköltöztünk Hágából, de a blog "hivatalos" lezárásával még adós vagyok.
Sok kalandban volt részünk ebben az egy évben, a sok öröm mellett volt nehézség is bőven, de együtt mindent átvészeltünk.
Most az ovi és munka távlatából igen távoli múltnak tűnik ez a (néha túlságosan is) nyugalmas év, amit négyesben tölthettünk. Nagy hála van bennem, sokat tanultam személyesen én és együtt is, mint kis család.
De igyekszem a jelen pillanatban élni és most azt élvezni ami van: visszatértem a munkához (igazán soha nem is hagytam abba...), a gyerekek pedig ovisok lettek. (Amikor épp nem betegek. :-))
Ahogy a holland nyugalomnak, ennek is megvan a maga szépsége és értéke, csak észre kell venni és tudni örülni neki.
Köszönöm Nektek a sok kedves sort a bloggal kapcsolatban. Remélem a gyerekeim is örömmel olvassák majd, ha egyszer erre tévednek, mert alapvetően Nekik kezdtem el írni!
Tot ziens!
