A hat hetes boci

A milliószor emlegetett city farmokat egyszerűen nem lehet megunni! Hágában tíz is van belőlük, mi kettőt látogatunk rendszeresen. Az egyik a hozzánk közeli, ide mostmár haza járunk. A másik a piac melletti, ahova piac után szoktunk bemenni, ha még belefér az időbe. Ma is ellátogattunk ide, visszatérésünk óta először.

Először gyakorolták a kecskefejést a "modellen".

Majd a szokásos felállás ment: Hanga az állatokat etette, Marcika mászik, rohan...stb.

Addig amíg észre nem vettük a farm új lakóját: egy hat hetes kisbocit! Nem tudom ki volt lelkesebb a gyerekek vagy én! :-) Próbáltuk megközelíteni, de még elég kis félénk.

Egyedül Marcika keltette fel az érdeklődését, aki a lusta bárányok után hajlandó volt fogócskázni vele egy kicsit!

Amikor a gyerekeim a kipufogóbűzös budapesti Podmaniczky úton világra jöttek nem gondoltam volna, hogy egyszer meg tudom adni Nekik, hogy bocival fogócskázzanak, kiskecskéket lássanak felnőni, bárányokat szopizni nap, mint nap! Hanga szerint ezért sokkal jobb Hollandia, mert itt vannak farmok! Azt hiszem ha hazamegyünk tényleg kell majd vennünk valami háziállatot.

Bogarak

Hanga: Én bogárkutató leszek!
Marci: Én pedig bogárhátú!

:-)

A napos hétvége!!

Nagyot fordult a Világ a héten: Magyarországon esett az eső, itt meg négy napja süt a nap megállás nélkül! Ilyen januári holland életünk óta még nem nagyon volt! Élvezzük is nagyon! Megtanultuk értékelni a napot! Bár akik ismernek, tudják, hogy én eddig is eléggé odáig voltam érte..

Szombaton egy szuper barbecue partyn voltunk Anikóéknál, akikkel nagy örömünkre egyre többet találkozunk! A gyerekeink pont egy idősek és nagyon szeretnek együtt játszani! Milyen jó lett volna, ha már januárban keresztezik egymást útjaink, de sosem késő! :-)

Vasárnap pedig nyílt napon voltunk egy lovardában. Már régebben megígértük Hangának, hogy egyszer lemegyünk ide, nem tudtunk róla, hogy aznap van nyílt nap, de nagyon élveztük! A különböző lovas bemutatók mellett lehetett lovagolni, lovat etetni, simogatni, ugrálóvárazni és a lovarda melletti étteremben óriás palacsintát enni! :-)

Azt hiszem mondanom sem kell mennyire élvezték a gyerekek! 

Marcika nem akart lovagolni: Ő csak etette őket. Néha megkóstolta a répát, hogy jó-e... és inkább az ugrálóvárban fárasztotta magát.

Hanga odáig van a lovakért, négy éves létére rengeteget tud róluk. Alig várta, hogy ráülhessen, és irtó büszkén lovagolt! Persze amint leszállt azt kérdezte, hogy mikor ülhet lóra újra. 

Hangok a gyerekszobából

Ennek a hágai időszaknak az egyik nagyon pozitív gyümölcse a gyerekeink közötti összhang! Túlzás lenne állítani, hogy nem veszekednek, de azt hiszem nem is kell, hogy illúzióim legyenek. Mióta kiköltöztünk, teljesen egymásra vannak utalva: csak egymással tudnak játszani. Előtte is jól megvoltak, de inkább csak kezdtek néha együtt is játszani már. Persze nyílván az életkor is számít: Marcika már elég nagy hozzá, hogy bevegye Hanga a buliba.

Irtó sokat duploznak, hihetetlen kreatívak, sokszor ámulva hallgatom miket játszanak el a duplo figurákkal. Nagy kedvencek most a verdák című mesének az autói is. Azokkal is hosszú ideig elvannak. Sokszor nagyon tanulságos tükröt tartanak elém ezekkel a szerepjátékokkal... 

De a legeslegnagyobb összhang esténként van, amikor már aludni kellene. Akkor a lehető legnagyobb egyetértésben beszélgetnek, nevetgélnek, játszanak. Ha nem lennék olyan fáradt, mint amilyen estére vagyok általában, szívem szerint reggelig hallgatnám őket.

Sajnos nem vagyok elég friss már ilyenkor és nem jegyzem le ezeket a beszélgetéseket, de egy-kettőt a legutóbbi estékből megmaradt:

Hanga: Neeem Marci! Te két éves vagy, én négy, Apa harminchárom, Anya pedig 20! :-)

Marcika: Nem akarok oviba járni!
H: Pedig az ovi nagggyon jó Marci! Rengeteg játék van, nagyon fog Neked tetszeni!
És itt hosszasan ecsetelni kezdte, hogy mennyire szuper az ovi. :-)

M: Mindenki meghal egyszer?
H: Igen!
M: Anya, meg Apa is?
H: Igen, meg Te, meg én is.
M: Én már meghaltam?

H: Marcika az alma héjja nagyon egészséges, abban van a vitamin!
M: Miért vitaminból készült?
H: Nem!
M: Akkor miből készült?
H: Valaki akinek van almafa a kertjében leszedte, megmosta és elvitte a boltba.

H: Ha azt mondom zagzagzag, akkor sikíts!
H: zagzagzag
M: aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

Azért még esténként is van olyan, hogy valamin összevesznek, a legutóbbi kettő veszekedés a kedvencem:

Marcika ordít, bemegyek, megkérdezem mi baja.
M: Cinci azt mondta, hogy nincs szarvam!
H: Mert nincs is szarvad!!!
M.: De van!!!! Ugye Anya? És megint sírva fakadt...

Marcika ordít, bemegyek, megkérdezem mi baja.
M: De van szemem! Cinci azt mondta, hogy nincs szemem!
.... Hosszú percek kellettek, mire sikerült megnyugtatnom, hogy van szeme. :-)

Hanga a körömlakkok világában

Mint egy igazi nő, Hanga is nagyon szereti, ha kilakkozom a körmét. Egy ideje már saját, konkrét elképzelése van a dologról, ami igen ritkán egyezik az általan kitalált színvilággal.

A tegnapi esős holland délutánon is kitaláltuk, hogy amíg Marcika fülpiszkálóval takarítja az autóit (!), addig mi manikűrözünk. Előhoztam a körömlakkos neszeszert, mire Hanga csodálkozva megkérdezte: "Apa megengedte, hogy az összeset elhozd???" :-) Azt hiszem ehhez nem sokat kell hozzáfűznöm, a gyerekek rendkívül jól érzékelték a pakolás nehézségeit az utóbbi időben! Pedig tényleg nincs olyan sok körömlakkom becsszó!

Akkurátusan áttúrta a neszeszert és kiválasztott egy arany csillámos és egy türkíz színt. "Az egyik kezemre ezt, a másikra azt és mindkettőre kérek csillogót. Az arany csillámos kezemen a középső ujjamra ezüst csillogót, a másikon a gyűrűs ujjamra kék csillogót!" (A csillogó mini kő - szerk.)

Néha kissé kellemetlen egy-egy ember pillantását elcsípni a buszon/villamoson/boltban akik a  négy éves lányom körmein szörnyülködnek, de már egész edzett vagyok e téren (is).

Miután az Ő körmei kész lettek közölte, hogy én is lakkozzam ki a sajátomat, hogy Apa örüljön ha hazaér a munkahelyéről, hogy milyen szépek vagyunk! Kiválasztottam egy bézs lakkot, mire Hanga közölte: "Ez nagyon halvány Anya, ilyet csak a vénasszonyok használnak!"

Ismét nyakunkba vettük Európát

Egy költözés két gyerekkel másik országba azt hiszem önmagában is nehéz feladat. Főleg ha az életünk amúgy is eléggé sűrű, netán abban az évben nem az első országok közti költözés és nem is a második. Kezd elég jó rutinom lenni a pakolásban, arra is gondoltam, hogy ennek is szentelek majd egy bejegyzést: praktikus pakolási tanácsok a'la Sári. :-) De nem ez lesz az!

Szóval a pakoláson túl voltam szeptember harmadikán, mert negyedikén hajnalban idén már harmadszorra megtömtük kis Gusztit (remélem a szorgalmas olvasók már tudják, hogy a kis corsáról beszélek) és Marcival kettesben nyakunkba vettük Európát, ami a mostani helyzetben nem is olyan egyszerű feladat. Őrangyalaink résen voltak: minden határon gond nélkül átjutottunk.

Egy világ végi német kisvárosban (Markt Taschendorf) szálltunk meg. Mesés kis hely! Úgy éreztem magam, mint amikor a Verdák című mesefilmben vásárlók érkeznek Kipufogófürdő városkába! :-) Nem sok idegen volt ott rajtunk kívül az biztos!

Kis pihenő után szombat este érkeztünk meg Hágába. Sikerült ugyanazt a lakást bérelnünk, mint eddig, így minden simán ment. Két nap fészek rakás után hazarepültem a gyerekekért. Otthon igyekeztem még elintézni amit kellett és úgy hagyni kis házunkat, ahogy Karácsonykor szeretném ha fogadna. Húzós három nap volt.

Szombaton este jöttünk vissza a gyerekekkel, akik nálam sokkal jobban viselték a késő esti repülést (éjfélre értünk ide). Titkon remélem, hogy legalább egy picit alszanak majd a gépen, de hiába. Hanga végig bírta, Marcikánál is csak a leszálláskor szaladt el a cérna. A velünk egy gépen utazók szórakoztatásáról ismét gondoskodtunk...

Várták már nagyon, hogy újra Hollandiában legyünk, főleg az állatok miatt, így az első utunk vasárnap reggel nem is vezethetett máshova, mint a city farmra. A kis kecskék és bárányok nagyot nőttek, a többieket is kedves ismerősként üdvözöltük újra.

Nyári beszámoló

Elreppent az otthon töltött két hónap. Szombat óta teljes létszámban újra Hágában vagyunk. Ahogy a hazaköltözés, úgy a visszajövetel is igen mozgalmas, sűrű napokat hozott, de erről majd később. Most igyekszem megbírkózni a (szinte) lehetetlennel és tömören összefoglalni a nyarunkat.

Rengeteg dolog történt velünk nyáron, még jó, hogy otthon nem blogolok, nem győztem volna a bejegyzéseket!

Szóval röviden, címszavakban összefoglalva az idei nyarunk: 

• Kétszer is voltunk Balatonon, hol egyik, hol másik családdal. (összesen 20 ember rajtunk kívül) 

• Innen mentünk el kétszer is Buzsákra Béla bácsihoz, akinek a családi gazdaságát minden évben meglátogatjuk

• Jani (Béla bácsi fia) jóvoltából voltunk Marcaliban a tűzoltóállomáson

• Vidámparkban Lellén

• Elkaptunk egy hányós-hasmenős vírust

Ezzel a kettő otthon töltött hónapból egy már szinte el is ment, de a másikban sem unatkoztunk, igyekeztünk belesűríteni mindent, amit tudtunk:

• Két családi (összevont) születésnapi buli (12 és 14 fő)

• Egy PhD disszertáció, egy tudományos cikk és egy házi védés! Büszkék vagyunk Rád Apa!

• Egy lánybúcsú! <3

• Három esküvő (Budapest, Pécs, Esztergom), amiből kettő ottalvós, egyen pedig koszorúslány voltam. Ez úton is köszönjük, mindhárom szuper volt! Külön köszönet a gyerekeinket ez idő alatt felügyelőknek!  

• Tarzan Park

• Aquaworld

• Zoo Café

• Állatkert

• Miniverzum

• Kertben medence, amiben hat hét alatt 18 gyerek fordult meg (volt aki többször is :-) )

• Megnéztük Apa otthoni munkahelyét

• Két tarokk (kártya) party nálunk

• Egy baráti társasozás Andiékkal

• Egy terepfutó, piknikezős nap Katalinpusztán és néhány pálya edzés a Közös Sport Egyesülettel

• Gyerekekre vigyázás (össze sem tudom számolni hányszor, hány gyerekre, kb 6-8 gyerek, van aki többször is, sőt volt, akik ott is aludtak) És persze az enyémekre is rengetegen vigyáztak, ez úton is hálás köszönet Nekik!

• Vendégek nálunk (nem tudom összeszámolni, de sok :-) )

• Családi bringázás a római partra

• Hangának új személyit csináltattunk

• Vízóra csere, kazán karbantartás, utolsó nap leesett tetőcserép..stb a szokásos ház körüli dolgok

• Cserkészekkel keri party

• Hatodik házassági évfordulónk

• Kreszparkban bringázás: Hanga megtanult kétkerekűzni!

• Sok-sok Dóri mama ovi (kb 6 - 10 gyerek/alkalom)

• Vendégségben voltunk több helyen is, ezt is nehéz lenne összeszámolni, félek, hogy kihagyok valakit

• Munkahelyemen visszatérésem intézése

• Három toxikológiai eset: egy unokatesót ügyeletre vittem Balcsin (megúszta), egy unokatesót a Heim Pál toxikológiára (gyomormosás), Anyósomék kutyájának pedig mi mostuk ki a gyomrát Marcival.

• Egy-két betegem is megtalált, egyik unokatesó is karját törte, így egy kis szakmai munka is volt részemről is. (Marci dolgozott végig)

• Gyerekek óvodába iratása, papírmunka. Hanga annyira szeretett volna már menni, hogy járt is pár napot, sőt a drága óvónéniknek hála, Marcika is belekóstolt egy délelőttre. Tetszett Neki!

• Néhány barátnőmmel egy kiszakított óra este vagy egy közös ebéd

• Hanga névnapi bulija nálunk (28 fő)

• Kertészkedés (a szokásos napi dolgokon kívül, kb 600 virághagymát ültettem el)

• És persze a költözés utáni kipakolás otthon, majd nem sokkal később újra összepakolás mindeközben. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha tudjuk előre, hogy visszajövünk. Sebaj, túl vagyunk rajta. 

Biztos kihagytam valamit, de már az is csoda, hogy ezt mind összeszedtem! :-) Ezeken kívül még rengeteg dolog, találkozás kimaradt. Sajnos nem sikerült mindenkivel találkozni, akivel szerettük volna. 

Élveztük az otthon töltött két hónapot, a találkozásokat, a napsütést, de jól esik a hágai nyugalom is most ezek után. Itt minden változatlan, kivéve, hogy a két bocinak lett hat új barátja, így már nyolcan vannak. :-) Szinte már haza jöttünk ide. Sokkal jobb volt így megérkezni, mint 9 hónappal ez előtt az ismeretlenbe.

Megint csak azt tudom írni, mint a legutóbbi bejegyzésben: sok mindenről szeretnék írni, meglátjuk mire futja majd. Olyan sokan mondtátok, hogy követtétek kalandjainkat és várjátok a folytatást, hogy ígérem igyekezni fogok.