Egy költözés két gyerekkel másik országba azt hiszem önmagában is nehéz feladat. Főleg ha az életünk amúgy is eléggé sűrű, netán abban az évben nem az első országok közti költözés és nem is a második. Kezd elég jó rutinom lenni a pakolásban, arra is gondoltam, hogy ennek is szentelek majd egy bejegyzést: praktikus pakolási tanácsok a'la Sári. :-) De nem ez lesz az!
Szóval a pakoláson túl voltam szeptember harmadikán, mert negyedikén hajnalban idén már harmadszorra megtömtük kis Gusztit (remélem a szorgalmas olvasók már tudják, hogy a kis corsáról beszélek) és Marcival kettesben nyakunkba vettük Európát, ami a mostani helyzetben nem is olyan egyszerű feladat. Őrangyalaink résen voltak: minden határon gond nélkül átjutottunk.
Egy világ végi német kisvárosban (Markt Taschendorf) szálltunk meg. Mesés kis hely! Úgy éreztem magam, mint amikor a Verdák című mesefilmben vásárlók érkeznek Kipufogófürdő városkába! :-) Nem sok idegen volt ott rajtunk kívül az biztos!
Kis pihenő után szombat este érkeztünk meg Hágába. Sikerült ugyanazt a lakást bérelnünk, mint eddig, így minden simán ment. Két nap fészek rakás után hazarepültem a gyerekekért. Otthon igyekeztem még elintézni amit kellett és úgy hagyni kis házunkat, ahogy Karácsonykor szeretném ha fogadna. Húzós három nap volt.
Szombaton este jöttünk vissza a gyerekekkel, akik nálam sokkal jobban viselték a késő esti repülést (éjfélre értünk ide). Titkon remélem, hogy legalább egy picit alszanak majd a gépen, de hiába. Hanga végig bírta, Marcikánál is csak a leszálláskor szaladt el a cérna. A velünk egy gépen utazók szórakoztatásáról ismét gondoskodtunk...
Várták már nagyon, hogy újra Hollandiában legyünk, főleg az állatok miatt, így az első utunk vasárnap reggel nem is vezethetett máshova, mint a city farmra. A kis kecskék és bárányok nagyot nőttek, a többieket is kedves ismerősként üdvözöltük újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)