Írtam már Róla, hogy a Hugiékkal töltött közös hét végére megbetegedtek a gyerekek.
Sajnos a dologról nem tudok múlt időben írni, mert még mindig tart. Egy hete kezdődött Marcika hasmenésével, utána Hanga lázasodott be, majd hányt, ment a hasa és volt lázas egyszerre. Azt sem tudtam hova adjak lázcsillapítót, ahonnan nem jön vissza azonnal.
Tegnapra Hanga már a kiszáradás határán volt, rettenetesen aggódtam Érte. Aki közelebbről ismer tudja, hogy nem vagyok egy "mindenenelsírommagam" fajta, de tegnap délután már nálam is elszakadt a cérna. Marcika odaszaladt és azt kérdezte: "Hol fáj Anya? Megpuszilom!" <3
Végül úgy döntöttünk, hogy nem visszük be kórházba, megpróbáljuk kihúzni az északát. Sikerült is. Ma reggel egy fokkal jobban kelt, nem hányt és már a kanapét is elhagyta egy órára. Enni még mindig nem evett két és fél napja. Az elmúlt napok tükrében ez már javuló tendencia.
Ma délelőttre viszont Marcika esett vissza. Megint megy a hasa és hőemelkedése is van.
Igyekeztem kreatív lenni ebben a pár bezárt napban,hogy aki épp egy kicsit jobban van ne egész nap mesét nézzen. Olvastunk, társasjátékot gyártottunk, rajzoltunk, festettünk, ragasztgattunk matricákat, duploztunk, favonatoztunk és nézzük a jó oldalát (mert mindennek van!), megtanultam papírhajót és papírrepülőt hajtogatni!
Tudom, hogy "Ez legyen a legnagyobb bajunk" és, hogy "Lehetne sokkal rosszabb is", de be kell hogy valljam, nehéz napok vannak mögöttünk.
Köszönök minden ránk gondolást, kedves üzenetet, jól estek nagyon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)