...és (remélem) bölcsebb is talán.
Idén nem volt szerencséje a családomnak, mert Anyák napja nem egy napra esett a születésnapommal. :-)
Ahogy Anyák napjára is, a születésnapomra is nagy titokban készültek, Hanga csak annyit árult el, hogy lesz meglepetés, stikáztak amíg én Olaszországban voltam.
Reggel elsőként Marcika köszöntött fel egy akkora virággal, ami mögül ki sem látszott.
Utána Hanga következett a nyakláccal, amit Ő fúzött nekem. (Apa meg éjjelig lyukasztgatta hozzá a kagylókat).
Marcitól pedig egy hiper szuper futós órát kaptam. Azt hiszem az én futó tudásom kevés ehhez a masinához, de legalább még egy dolog ami a fejlődésre inspirál: ilyen órával a kezemen nem lehet keveset és lassan futni.
Délután tortám is volt, nagyon kedvesen csak néhány gyertyával, mert bár öregnek cseppet sem érzem magam, én is minden évben eggyel több leszek és kicsit elkezdett zavarni a tudat, hogy már nemsokára néni lesz belőlem. Persze az a lényeg, hogy hány évesnek érzem magam, az pedig még bőven messze van a nénitől! ;-)
Este pedig magamat is felköszöntöttem: csináltam házi sushit.
Furcsa volt ez a nap az otthoniak nélkül. Első szülinapom amin a szüleim, testvéreim, barátaim csak virtuálisan ölelnek meg. De kis családom mindenért kárpótolt! Köszönöm nekik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)