Holland játszótéri etikett

Ahogy olyan sok mindenben, a játszótéri szokásokban is nagyon más itt a hozzáállás.

A kisebb, közvezlenül a házak között lévő játszóterekre egyedül mennek a 4 év felettiek. Szegény gyerekeimnek tiszta ciki vagyok, hogy ott ülök velük. A nagyobb, parkokban lévő játszókra azért több szülő betéved, főleg a totyogós kistesók miatt. Ezen anyukák is a padon ülnek és sokszor a gyerekeknek háttal beszélgetnek. Az, hogy a gyerek mit csinál, hova mászik fel, honnan esik le, kitől vesz el játékot vagy éppen tőle ki vesz el valamit senkit nem érdekel. Lerendezik egymás között, meg kell tanulnia, mert 4 évesen már egyedül kell játszóznia. A képen látható gyerekek mind egyedül érkeztek.

Homokozó játékot rajtunk kívül nem hoz senki. Eleinte nem értettem, mert sok játszótéren nem csak homokozó van, hanem az egész alapja homok. Hamar rájöttem, hogy miért: a fent említett okokból kifolyólag ami egyszer a homokozóba kerül, az a köz tulajdona. Valaki biztos ráugrik, elviszi, valahol máshol leteszi, vagy anyukának fel sem tűnik, hogy hazaviszi. Így lassan mi is leszoktunk a hatalmas zacskóról, fejenként egy lapát, Marcikának a kötelező markoló és kész.

Március elejétől szeptember végéig minden gyerek mezítláb van a játszótereken, ha esik, ha fúj. Zokni azért van akin van, de az ritka. Tekintve, hogy itt júniusban sem volt sokszor több, mint 15 fok és mint tudjátok én fázós vagyok (tehát a gyerekeim túl vannak öltöztetve) ezt a tényt én a mai napig nem bírom feldolgozni. A gyerekeim meg nem értik, hogy mit égetem őket, hogy nekik cipőben kell lenni a 10 fokos homokban.

Ebből adódóan az én magyar "helikopteranyukákajátszótéren" terepen edződött gyerekeim erőteljes hátrányból indultak, és akkor a nyelvi korlátokat még nem is számolom. Marcika egy ideig visítva menekült hozzám, ha egy holland gyerek egy méteres körzeten belül jött. De Ők is edződnek, ma már küldzenek a játékaikért ha kell és megvédik egymást, főleg Hanga Marcit. Irtó édes, amikor magyarul osztja a holland gyerekeket! Ilyenkor nagyon örülök, hogy senki nem érti miket hord össze.. :-)

Ettől függetlenül szeretünk játszóra járni, van is a közelünkben több szuper is. Ahogy olyan sok mindenben ebben is edződnünk kellett. Azt hiszem meg kellene találni az arany közép utat a magyar "agyonféltemagyereket" és a holland "majdmegoldjaaztcsinalamitakar" hozzáállás között.