Amint hallottátok már, Marcika 3 napos láza 2 napon keresztül elég magas is volt, így kicsit megijedtünk. Mindezek mellett azért az ember nem felejtheti el, hogy ket gyereke van, habár nyilván ilyenkor a másiknak egy kicsit türnie kell. A helyzet azonban az is volt, hogy igyekeztünk Hangat izolálni Marcitól, nehogy ö is elkapja. Így történt, hogy az én drága Feleségem kitalálta vigyem el Hangát a Rotterdami állatkertbe, mert ö ódákat hallott már róla, hogy az milyen jó.
Ennek megfelelöen vágtunk neki a kalandnak kettesben. A táv nem nagy, kb annyi mint Leiden ahol dolgozom, azonban az idözítéssel bajban voltunk. Délután ugye alszanak a gyerekek (van, hogy 16.00-ig is, bár azért ez mostanaban nem jellemzö), az állatkert meg bezár 17.00-kor. Így kitaláltuk, hogy ebéd után lefektetjük aludni öket, és 2-kor felébresztem Hangát. Persze elöre elmondtuk neki, hogy mi a terv, így szerintem nem kell elmondanom, kitaláljatok, hogy természetesen semennyit nem aludt, úgy izgult a kis drágám. Mondjuk Marci sem aludt, de azt nem tudom miért, így a nagy készülödés után, mikor 14.30-kor elindultunk, Marci még mindig nem aludt, a továbbiakaról pedig nincs információm.
Az állatkertbe érve rögtön az elsö dolog a nemrégiben átadott aquarium, amit most csatoltak a létesítményhez, mely nagobb méretekkel rendelkezik, mint a Hágai Sea Life, ahol ugye már voltunk. Engem nagyon érdekel minden ami a vízben van, így nagy lelkesedéssel léptünk be az egy irányú aquarium épületébe. Az épületröl annyit, hogy tele van mindenféle érdekességekkel, azonban igen sötét van bent, csak az akváriumok világítanak. Átmentünk az elhagyhatatlan óriás üvegfolyosón, ahol teknösök, cápák és ráják úszkáltak el fölöttünk, ekkor kezdte mondani Hanga, hogy menjünk innen, mert egyreszt sötet van, másrészt unja. Eltartott egy ideig, mire átjutottunk a hosszú sötét folyosókon loholva, az akváriumokra csak futó pillantásokat vetve. Így is az aquarium kijárata felé Hanga már úgy fogalmazott, hogy: "Ha meglátok még egy halat, akkor eldobom a fejem!"
Kiérve, rögtön egy újabb látványosság, a JEGESMEDVE haciendája tárult a szemünk elé, ugyanis az állatkertet elsösorban ezzel az állattal reklámozzák. Állítólag van két kis bocsuk, ami nagy szó, mert a jegesmedvét nem nagyon lehet fogságban szaporítani. Tényleg óriási birodalom van ide építve nekik, saját kis tóval, ami látogatható alulról felülröl, klímás mü jéghegyekkel, stb. A gond csak az, hogy sehol nem lehetett találni öket. amilyen nagy a területük, olyan könnyen el tudnak bújni. Hát ez sem jött be, gyerünk tovább.
Nézd, Hanga, bölények! Nem aranyosak!? De igen, de hol az elefánt? Hát jó akkor keressük meg a populáris állatokat (amik nagyon praktikusan az állatkert legtávolabbi pontjaiban vannak elhelyezve), mint elefánt - oroszlán - gorilla - tigris - zsiráf... Alapvetöen annak a híve vagyok, hogy a gyerek nézze azt amihez kedve van. Ha egy óráig akarja nézegetni a majmokat, akkor nézze azt, nem baj, ha nem látunk mindent. Hanga azonban elég nagy már ahhoz, hogy tudja mit szeretne látni, és egy lelkes apuka (ez lennék én) képes km-eket rohanni a nyakában Hangával, ha a gyerek kívanságlistát keszít a megnézhetö állatokból és azok igen távol vannak egymástól.
Az állatkert egy része régi stílusú (mint régen a Bp-i állatkert) egy része felújított és nagon szuper (mint az aquarium, a jegesmedve birodalom és egy gyönyörü óriási kupolával fedett amazónia), de nagy részét épp most újítják fel, természetesen így van ez a szavanna kifutóval is, így nem kis keresgélésbe tellett megkeresni Hangának az elefantokat, akik viszont 6-an is vannak.
Rövidre fogva voltunk a kupolás amazóniába, ahova belépve elöször tapasztaltam azt, hogy a szemüvegem fél mp alatt bepárásodik, és úgy is marad 10 percig, a melegtöl és 90% páratartalomtól alsógatyáig izzadok szintén fél mp alatt (föleg kabátban, pulcsiban...), és ugyan ezektöl a körülményektöl a telefonom képi dokumentációs rendszere (fényképezö) felmondja a szolgálatot. (Hangát természetesen levetköztettem amennyire tudtam, ami annyit jelentett, hogy az ö cuccai is engem melegítettek! :-))
Láttuk az elhagyhatatlan zsiráfokat,
egy magányos hiénát,
óriás krokodilt,
a kengurúkat akikhez be lehetett menni,
9 db gorillát amelyek közül az egyiknek kb egy hónapos kicsinye volt,
Pöttyöst "Apa, Pöttyösnek nevezem el, van ellenvetésed?"Szerintetek lehetett? :-)
És Hanga kedvenceit a puputevéket, akiknél kicsit stikáztunk, mert NAGYON közel mentünk hozzájuk!
A történethez még annyi hozzá tartozik, hogy az állatkert tele van szuper játszóterekkel, jatszóházakkal, és mivel az elején sajnos elejtettem egy olyat, amit most már bánok, hogy "Ha jatszóterezünk nem lesz idönk megnézni az állatokat" Hanga minden egyes játszótérnél megállt egy pillanatra és nagy sóhajjal mondta, hogy "Most sajnos nincs idö játszóterezni, mert akkor nem tudjuk megnézni az állatokat." És ezek utan hiába bíztattam, hogy egy kicsit nyugodtan játszon, kötötte az ebet a karóhoz. Mindenesetre elhatároztuk, hogy ha Marcika egészséges lesz, elhozzuk öt és Anyát, és megmutatjuk nekik is az állatkertet, és akkor majd több idöre jövünk, és lesz idö játszizni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)