Sokat írtam már róla, hogy itt mindenki bringázik. Ha ezt nekem valaki 2 hónapja mondja, hogy engem télen rá lehet venni a biciklis közlekedésre, akkor biztos kinevetem. De egyrészt nem nagyok a távolságok (már ahol mi mozgunk), másrészt a tömegközlekedés elég drága, harmadrészt mivel Marci sokat van a munkahelyén, nem nagyon jut időm sportolni, legalábbis nem olyan gyakran, ahogy igényem lenne rá.
Szóval elhatároztam, hogy szerzek egy utánfutót a bringámhoz (amit a főbérlőnktől bérlünk a lakással) és abban fogom furikázni a gyerekeket. A helyi vaterán szét is néztem és találtam egy jónak tűnőt De Lierben (tőlünk 20km) amit a bolti ár töredékéért (és egy havi busz bérlet 2/3-áért) árultak. Meg is beszéltem az eladóval, hogy szombaton 11-re megyek érte.
Most az egyforma villamosok miatt dühöngtem. Ez kevésbé volt ciki, inkább bosszantó.
Délelőtt a piacon voltunk, ahonnan Marci egy másik city farmra vitte a gyerekeket, én meg igyekeztem haza az autóért, hogy 11-re De Lier-ben legyek. Együtt szálltunk fel a villamosra a piacnál, Marci és a gyerekek leszálltak a farmnál. Egyszer csak gyanúsan ismeretlen környéken találtam magamat. Egy kedves 70 feletti bácsit megkérdeztem, hogy ez milyen villamos. Kiderült, hogy nem az ami nekem kellett volna. A bácsi és a mögötte ülő sötét bőrű középkorú fickó kiokoskodták, hogy ha Duindropba akarok eljutni, akkor ott kell majd leszállnom a villamosról, ahol a bácsi és megmutatja majd a busz megállóját, ahonnan hazajutok. Az ominózus buszmegálló pont a mellett a halas mellett volt, amit már többször néztem a buszról, de még nem jártam ott. Kiderült, hogy a bácsi a halas felett lakik, szerinte a legjobb halas a környéken. Szuper, ha már erre tévedtem (szó szerint!), akkor legalább veszek egy kis halat. Nagy boldogan beálltam a megállóba, ahol 40(!) percet vártam a 15 percenként közlekedő buszra! Egyrészt nagyon fáztam, másrészt már 11:35 volt, mire jött a busz, így tudtam, hogy 11-re sehogy nem fogok odaérni a másik városba az utánfutóért.
Végül 12:15-re értem oda, sűrűn elnézést kértem a kedves holland anyukától, aki segített bepasszírozni Gusztiba (=kis corsánk) az utánfutót. Ami korántsem volt egyszerű feladat, mert nagy rohanásomban mindkét gyerekülést benne felejtettem.
De Hágában nem csak a házak, a villamosok is egyformák. Arról már írtam (itt), hogy volt egy kis kalandom az egyforma házak miatt.
Nagyon jó kis járgányt vettem, szinte újnak néz ki, garázsban tarották. Délután már üzembe is helyeztünk, a gyerekek és én is nagyon élveztük. Azt hiszem megvan az új sportom. :-)
Egy kérdés van: hogy fogjuk ezt hazavinni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)