Mivel igen korlátozott volt ide utazásunkkor, hogy mit hozhatunk magunkkal, elsők között az utazóágyról tettem le.
Hangánál ameddig lehetett húztuk a nagy ágyban alvást. Addig jó amíg akkor jön ki a gyerek az ágyból amikor én szeretném. Ebben ma már még biztosabb vagyok! De Hanga a nagy ágyból sem mászott ki nagyon sokáig, csak kiabált, hogy már ébren van.
Marcika ebben is más. Nagyon más…
Itt nagy ágyon alszik, csak mellé támasztottunk egy matracot, hogy ne guruljon le, de az ágy végénél ki tud mászni. Ezt elég gyakran meg is teszi és rendkívüli módon élvezi. Leveszi a hálózsákot és szökik. Több taktikája is van:
1) néma csendben olvasgat, játszik a szobában
2) résnyire kinyitja az ajtót és leskelődik
3) nagy vigyorogva kiront a szobából és szaladgál a nappaliban
Délutánonként külön szobában alszanak (Hanga a hálóban), így akkor Hanga 1 perc alatt kidől, Marcikával meg kezdődik a harc.
Volt olyan nap, hogy másfél órát játszott bent és semmit nem aludt. Csak akkor jött ki amikor meghallotta, hogy a nővére ébren van már.
Az átlag az 20-30 perc, 4-5 hálózsák visszahúzás és ágyba visszapakolás.
Szegénynek nincs szerencséje, mert a gyerekszoba a nappali végében van egy vékony fallal leválasztva amire valamilyen okból raktak egy ablakot. Ezen a redőnyt délután nem szoktam lehúzni, hogy lássam mit művel.
Egyik délután amikor már harmadszorra vetkőzött le és mászott ki eszembe jutott Nóri barátnőm, akinek 5 gyereke van. Fordítva kell ráadni a hálózsákot és akkor nem tudja levenni! :-) És ez működött! Kimászni ugyan így is ki tud, de lassabban és hamarabb vissza lehet fektetni, mert nem kell öltöztetni. Már ez is valami!
Esténként pedig Hangának is nagyon tetszik a műsor, úgyhogy sokszor Ő mondja Marcinak, hogy kukucskáljon ki.
Élvezem, hogy ilyen jól megvannak, nagy az összhang. Sokkal jobb ez, mint amikor mindenért ölték egymást. Most nagy az egyetérés, főleg a csintalanság terén, de ez így van jól.
Volt olyan reggel, hogy arra keltem 6:15-kor, hogy Hanga ágya mellett kúrjongat, hogy “Ciiiinci!!!”. Hanga simán felkelt, engem jobban megviselt a dolog, pedig nem az én fülembe visított.
Íme az egyen pizsomás cinkostársak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)