Első napomon egyedül elindultam a tengerpartra futni.
Sokkal szebb, mint bárhol máshol, de nehezebb is, mint az atlétikai pályán. Őszintén szólva nem szoktam egyedül futni, hiányoztak a Közös Sport Egyesületes társaim!
Tegnap amikor arra sétáltunk, nem értettük, hogy miért vannak kerítéssel körbezárva a tengerpart előtti homokdűnék.
És ezeken a táblákon viccelődtem Marcinak, hogy ha séta közben szembe jön velünk egy ilyen barna állatt, 25m-nél ne menjen hozzá közelebb! (ennyit még én is értek hollandul)
Amikor futás után sétáltam haza, rájöttem, hogy a kerítés és a táblák nem viccelnek. A gyalogos ösvény mellett = mellettem (!!!) pár méterrel ott legelészett a képeken látható nagy barna állatt. (Biológus olvasóink miatt nem merem megtippelni, hogy mi). Azt hittem infarktust kapok. Gyorsan elszaladtam 25 méterre tőlük, onnan mertem csak lencsevégre kapni őket. Közelről sokkal ijesztőbbek és nagyobbak, mint a képen!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)